A modernizmus megjelenése és a globalizmus kialakulása maga után vonta a XXI. században egy új jelenség kialakulását, a sztárkultusz megjelenését az építészet területén. A sztárépítész jelenség a kortárs építészet elengedhetetlen kellékévé vált, és nemcsak Amerikára és Európára volt jellemző, de kezdeti formái megjelentek Kínában is. A sztárépítészek megjelenésével az építészet elvesztette lokális jellegét és globális méreteket öltött, megszüntetve ezzel bizonyos térségek építészeti heterogenitását. A sztárépítészek amint bekerültek az építészeti kánonba (a bekerülés egyik formája a Pritzker-díj elnyerése, amelyet építészeti Nobel-díjként szoktak emlegetni), attól a pillanattól kezdve a világon mindenhol keresetté váltak, hiszen nemcsak a városnak, de magának az országnak is presztízst jelentett a sztárépítész által tervezett épület megjelenése az adott területen.
Az építészet így kezdte elveszteni funkcionális jellegét és a „szükségszerű” építészetet felváltották a környezetre kevésbé érzékenyen reagáló építkezések, amelyeknél a cél a minél absztraktabb és figyelemfelkeltőbb forma létrehozása volt.
Kínában is elkezdődött az a folyamat, amelyben a jellegzetes kínai építészet sajátosságait magukon viselő építmények, épületegyüttesek, egész városrészek lebontásra kerülnek, és helyettük megjelennek a modern nagyváros uniformizált épületei. Ahhoz, hogy a városvezetés gond nélkül meg tudja valósítani urbanizációs elképzeléseit, segítséget nyújt a törvénykezés is, hiszen Kínában minden földterület állami tulajdon, amelyet az állam lakóépületek esetén maximum hetven, ipari épületek esetén ötven évre ad bérbe. Így, egyszerű szerződésfelmondással a területek könnyen alakíthatóvá, a beruházások gyorsan kivitelezhetővé válnak.
Sanghaj az elmúlt évtizedben hatalmas változáson ment keresztül, egy igazi metropolisszá alakult, szinte teljesen átformálódott. Kína hatalmas pénzeket szánt és szán arra, hogy politikai és gazdasági téren történő nagyhatalmi térhódítása épületekben is megfogalmazódjon, fizikai jelleget öltsön, és nagyvárosait igyekszik a modern amerikai metropoliszok mintájára átalakítani.
„Az elmúlt években egyre több külföldi építésziroda telepedett meg az országban, sőt: kínai magántulajdonban működő műhelyek jöttek létre. A hívószó a volumen: Kína gyorsan fejlődő városai hatalmas méretű házak és épületegyüttesek tervezésére adnak lehetőséget, legyen szó nagyrendezvényről, mint az olimpia, különleges gazdasági övezetről, vagy kiemelt fejlesztési területről, mint például a belső-mongóliai Ordosvárosa.”[1]
[1] Hg.hu építészeti portál: „Kína az építészetben is csúcsra tör” (hozzáférés: 2011. 03.18.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése