Kína és az olimpiák

Pekingi olimpia – Tokiói olimpia

Peking számára az olimpia megrendezése fontos állomás volt a nemzetközi nagyhatalommá válás kapcsán. Szerették volna, ha Japánhoz hasonlóan újra bekerülnek a történelembe és a modernizáció útjára tudnak lépni. Pekingben is hatalmas infrastrukturális fejlesztések előzték meg az olimpiát, csakúgy mint Tokióban, de míg Tokióban inkább az úthálózatok fejlődtek, addig Peking nagyobb hangsúlyt fektetett az egész város arculatának átformálására.

Pekingi olimpia – Berlini olimpia

Kína a náci Németországhoz hasonlóan felismerte az építészet fontosságát a nagyhatalmi célok deklarálására, és eszközként tekintett az építészetre, amely képes vizualizálni törekvéseit. Annak idején Hitler híressé vált stadionja monumentalitásával, stabil és erős betonszerkezetével próbált hű szimbólumot teremteni elképzeléseinek, a pekingi olimpia stadionja azonban egyediségével, egyedülálló formai megjelenésével és ennek sajátos technológiai kivitelezésével próbálta meg felhívni a világ figyelmét.

Pekingi olimpia – Mexikói olimpia

Kína célul tűzte ki az olimpia kapcsán, hogy Mexikóhoz hasonlóan lecseréli a szegény ország képét a modern országéra, és erőfeszítéseket tesz arra, hogy megtanítsa a pekingi lakosságnak hogyan kell egy nemzetközi közönség előtt viselkedni. Angol nyelvtanfolyamokat szervezett a pekingieknek, és a média segítségével nevelte a város lakóit a helyes viselkedésre.

Pekingi olimpia – Szöuli olimpia

Kínában is, hasonlóan Koreához az olimpia jelentette az utat a nemzetközi ismertség felé. Az olimpia hozta meg az igazi áttörést, kelet és nyugat sajátos találkozását, amely lehetőséget adott mind Szöulnak, mind Pekingnek, hogy elmélyítse diplomáciai kapcsolatait, és javítsa nemzetközi megítélését.

Kína mérhetetlenül ragaszkodott az olimpiához. Ezen szándék hátterében az állt, hogy végre kiléphessen a nemzetközi porodra, megmutathassa ország-világ előtt nagyságát és elismertségre tegyen szert. Az olimpia volt a legitimációja a nemzetközi színtérben, útlevélként szolgált. Legitimálta demokratikusnak nem nevezhető politikai berendezkedését és modernizálta társadalmát. Azzal, hogy Kína végül megrendezte a játékokat, nemcsak igazolást kapott arra, hogy nagyhatalmi törekvései jogosak, de elfogadott tagjává vált a nemzetközi közösségnek, és végre betölthette az a pozíciót, amelyet a nyugat eddig megtagadott tőle. Az olimpia tudatosította a világban, hogy Kína felzárkózott Amerika mögé, mind gazdasági, mind a nagyhatalmi státusz szempontjából.

Kína és a sztárépítészet

A modernizmus megjelenése és a globalizmus kialakulása maga után vonta a XXI. században egy új jelenség kialakulását, a sztárkultusz megjelenését az építészet területén. A sztárépítész jelenség a kortárs építészet elengedhetetlen kellékévé vált, és nemcsak Amerikára és Európára volt jellemző, de kezdeti formái megjelentek Kínában is. A sztárépítészek megjelenésével az építészet elvesztette lokális jellegét és globális méreteket öltött, megszüntetve ezzel bizonyos térségek építészeti heterogenitását. A sztárépítészek amint bekerültek az építészeti kánonba (a bekerülés egyik formája a Pritzker-díj elnyerése, amelyet építészeti Nobel-díjként szoktak emlegetni), attól a pillanattól kezdve a világon mindenhol keresetté váltak, hiszen nemcsak a városnak, de magának az országnak is presztízst jelentett a sztárépítész által tervezett épület megjelenése az adott területen.

Az építészet így kezdte elveszteni funkcionális jellegét és a „szükségszerű” építészetet felváltották a környezetre kevésbé érzékenyen reagáló építkezések, amelyeknél a cél a minél absztraktabb és figyelemfelkeltőbb forma létrehozása volt.

Kínában is elkezdődött az a folyamat, amelyben a jellegzetes kínai építészet sajátosságait magukon viselő építmények, épületegyüttesek, egész városrészek lebontásra kerülnek, és helyettük megjelennek a modern nagyváros uniformizált épületei. Ahhoz, hogy a városvezetés gond nélkül meg tudja valósítani urbanizációs elképzeléseit, segítséget nyújt a törvénykezés is, hiszen Kínában minden földterület állami tulajdon, amelyet az állam lakóépületek esetén maximum hetven, ipari épületek esetén ötven évre ad bérbe. Így, egyszerű szerződésfelmondással a területek könnyen alakíthatóvá, a beruházások gyorsan kivitelezhetővé válnak.

Sanghaj az elmúlt évtizedben hatalmas változáson ment keresztül, egy igazi metropolisszá alakult, szinte teljesen átformálódott. Kína hatalmas pénzeket szánt és szán arra, hogy politikai és gazdasági téren történő nagyhatalmi térhódítása épületekben is megfogalmazódjon, fizikai jelleget öltsön, és nagyvárosait igyekszik a modern amerikai metropoliszok mintájára átalakítani.

„Az elmúlt években egyre több külföldi építésziroda telepedett meg az országban, sőt: kínai magántulajdonban működő műhelyek jöttek létre. A hívószó a volumen: Kína gyorsan fejlődő városai hatalmas méretű házak és épületegyüttesek tervezésére adnak lehetőséget, legyen szó nagyrendezvényről, mint az olimpia, különleges gazdasági övezetről, vagy kiemelt fejlesztési területről, mint például a belső-mongóliai Ordosvárosa.”[1]

---

[1] Hg.hu építészeti portál: „Kína az építészetben is csúcsra tör” (hozzáférés: 2011. 03.18.)